nézem még az arcod a képeken
mintha nem te lennél, meg sem ismerlek.
annyi év már eltelt és annyi szép volt már,
annyi mindent várt
de nélküled.
úsztam a fényben, láttam a tengert
éreztem a napsütést, égette bőrömet.
néztem a fákat, írtam verseket
bámultam a kék eget
de nélküled.
lettem szerelmes, éreztem bizsergést
másnak a szemébe néztem, kerestem valakiét.
könnyes lett a párnám, de övé lett az ágy
éhezik a vágy,
de nélküled.
megtaláltam a fényt, kinyílt előttem az ég
ajtaján bekopogtam és megtaláltam önmagam.
értelmet nyert a lét, minden újra szép
lesz majd újra tél,
de nélküled.
kicsit olyan szomorkás...!!!!44!!négy!!!
VálaszTörlésKedves Blogger!
VálaszTörlésTetszik ez a versed és szívesen megosztanánk FB oldalunkon. Keress minket a netvaxcsoport@gmail.com címen.