Rendezte: Richard Donner
A ’80-as években járunk. Adott egy veterán zsaru, akinek már
csak pár napja van hátra a nyugdíjáig. Mi is történhet pár nap alatt? Mondjuk,
kap egy új társat, akit túlzottan nem izgat, ha belehal a munkájába.
A film hangulata tökéletesen visszaadja a ’80-as évek
hangulatát. Igazi felüdülés a mai szó-vicceket csattogtatós, robbantgatós, fél
meztelen pasikat mutogatós filmek közt. A poénok egyáltalán nem erőltetettek, a
legtöbbet a helyzet szüli, ami szintén ritkaság számba megy napjainkban. Ugyan
Mel Gibson párszor megvillantja a felsőtestét, de látszik, hogy nem ez a
legfőbb cél. Bár besorolás szerint akciófilm, amit általában csak a férfiaknak
nagy kedvence, de ne riasszon vissza senkit, szórakozásnak, egy kis
nosztalgiázásnak, jókat nevetni pont tökéletes ez a film.
Mit lehet tudni a szereplőkről? Csupán annyit, hogy
fantasztikusak. Mel Gibsont szerintem senkinek se kell bemutatni, már ifjabb
korában is nagyon jó színész volt, ez látszik a filmen is. Danny Glovert a
horror-rajongók a Fűrészből ismerhetik. Az ő színészi játéka is
kifogásolhatatlan.
Az egész film sokkal realisztikusabb, mint manapság a rendőrös-akció
filmek. Itt bizony ha eltalálnak valakit, abból nem spriccel a vér, a rendőrök
kiizzadnak futás közben, nem találnak el minden rossz fiút elsőre, és Mel
Gibsonnak szinte végig cigaretta lóg a szájából. Akit zavarnak a káromkodások,
az lehet, hogy kevésbé fogja élvezni a filmet, de szerintem egyáltalán nem volt
zavaró, hasonló helyzetben leginkább én is így köpködném a cifra szavakat, mint
a főszereplőink.
Pár szóban összefoglalva: csak ajánlani tudom, igazi élmény.
